Dilemma a bruttó szaldó elszámolás azok számára akik napelemes rendszert terveznek, vajon 50%-os otthon felújítási támogatást vegyen igénybe bruttó elszámolással, vagy inkább önerővel és szaldó elszámolással járna jobban?

Szaldó elszámolás azaz másnéven nettó típusú – Európában példa nélküli elszámolás, ezt arra találták ki hogy a napelem tulajdonosoknak ingyen legyen lehetőségük az elektromos hálózatot tárolóként használni saját termelő berendezésünk számára. 

A Szaldó lényege tömören, az hogy a hálózati szerződésnek az éves fordulónapjai közötti időszakban az általunk elfogyasztott és a megtermelt villamos energia azonos áron kerül elszámolásra. Tehát ha annyit termelünk amennyi elfogyasztottunk 365 nap alatt, akkor egy minimális alapdíjat leszámítva nem kell fizetnünk a villamos energiáért. 

Ez előnyös szisztéma, hiszen a napelemek nagyobb részében nem pont akkor termelik az energiát, amikor nekünk szükségünk lenne rá. Pl: Télen sokkal többet használjuk a világítást, a fűtést, mint a nyári napsütéses időben.

A Szaldó féle elszámolás egy karbonlábnyom-csökkentő technológia gyors(abb) elterjesztésére találták ki, akkor s abban az időszakban amikor a napelemes rendszerek drágábbak és alacsonyabb hatásfokúak voltak.

Manapság, amikor a rendszerek ára folyamatosan csökken, a teljesítményük egyre nő, és rengeteg ilyen, hálózatot használó kiserőmű kapaszkodik a hálózatra, értelemszerűen kevesebb támogatás is kezd elég lenni a beruházási kedvhez, illetve előbb-utóbb korlátokat kell szabni az új belépőknek, hiszen nagyon jó dolog a napelem, de erőművi és hálózati oldalról rengeteg kihívást is jelent azok számára, akiknek mindennapos feladata fenntartani a villamos energia rendszer kényes egyensúlyi állapotát.

Sajnos bejelentésre került, hogy 2023. év végéig lehet már csak szaldós szerződést kötni, viszont aki eddig az időpontig belép, nagyon fontos, az az engedélyezett rendszere működőképességének végiéig benn maradhat a kedvezményezettek körében.

Amint a szaldó rendszer kivezetésre kerül, egy új rendszer bevezetését eredményezi az úgynevezett bruttó elszámolás lesz érvényben.

A Bruttó elszámolás, hasonlóan az éves időszakra vonatkozik, azonban lényeges pontban tér el a szaldó elszámolástól, hogy az egyenleg elszámolás nem energiában (azaz kilowattórában, kWh), hanem annak forintálasan kifejezett értékében történik.

Természetesen nem lenne önmagában nagy változás, ha a vételezett és a hálózatra táplált villany ára megegyezne, de nem így van, nem így lesz.

A tarifális különbség jelen állás szerint nem lesz más, mint a fogyasztással arányos rendszerhasználati díjak összegsége, amelyek egyébként jelentőt tételt képzenek, a vételezők villanyszámlájában.

“ A gyakorlatban, bruttós  ügyfélként ez azt fogja jelenteni, hogy amennyiben a napelemes rendszerünk éppen termel, de mi nem fogyasztunk, mert mondjuk nem vagyunk otthon szép napos időben, akkor a hálózatra táplálás jelenlegi villamos energia díjon – pl. 14 Ft-ért – számolódik el, míg ha napnyugta után, a munkából hazatérve vételezünk a hálózatból, akkor ez a szokásos egyetemes – 37 Ft körüli – áron fog szerepelni az éves egyenlegünkben.” 

Elsőre bonyolultnak hangzik, de a bruttó elszámolásban – a szaldó elszámolást nézve – akkor tudnánk “nullás” villanyszámlát csinálni, ha :

A Bruttó elszámolásnak nehezen számítható a pénzügyi megtérülése, mert a jövőbeni villamosenergia árakat is figyelembe kell venni. Átgondolva, a jelenlegi rendszer árak mellett egy szaldós szerződéshez nézve nagyjából dupla időtartamot jelez előre, amilyen feltételekkel vélhetően nullához közelítene a jövőben megkötött bruttós szerződések száma.

Kinek is jó a Bruttó elszámolás?

Kinek érdemes Szaldó elszámolásban gondolkodnia?

Kérdései maradtak? Jelentkezzen be díjmentes konzultációnkra, és válaszolunk a kérdéseire!