Jelenleg nem áll rendelkezésre új erőművek építéséhez szabad, pályázati eljárásban kiosztható hálózati csatlakozási kapacitás a villamosenergia-rendszerben, és nem fogadható be új időjárásfüggő erőművi kapacitás – derül ki az elosztóhálózat-üzemeltetők és az átviteli rendszerirányító közléséből. A biztonságos energiaellátás fenntartása érdekében szinkronba kell hozni a rendszer infrastruktúra oldalát és rugalmasságát az időjárásfüggő – elsősorban naperőmű – kapacitások rohamos növekedésével – érvelnek a hálózatüzemeltető társaságok, melyek szerint ugyanakkor a bejelentés nem jelenti a hazai zöldenergia-termelés fejlesztésének leállítását. Az iparág másképp látja.
A hálózati engedélyesek 2022. május 2-án ismertették a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt aktuális szabad kapacitások nagyságát, pontosabban annak hiányát, mivel közlésük szerint jelenleg
az aktuális szabad erőművi csatlakozási kapacitás értéke 0 megavoltamper (MVA). Az átviteli rendszerirányító MAVIR pedig szintén 0 MVA-ban állapította meg a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának és a kiegyenlítő szabályozási kapacitásoknak a biztosíthatósága szempontjából a villamosenergia-rendszerbe befogadható időjárásfüggő erőművi kapacitás mértékét (korlátját)
– olvasható a MAVIR honlapján ismertetett tájékoztatóból.
A már befogadott csatlakozási igényeken túl, újabb csatlakozási igény egyedi eljárás keretében, valamint az időjárásfüggő erőművek esetén a jogszabályi előírások szerinti, úgynevezett mentességi feltételek vállalása esetén fogadható be. Az egyedi eljárás feltételeit teljesítő igénylők ezzel együtt mindenképpen kapnak az igénybejelentésben meghatározott csatlakozásra vonatkozó, konkrét feltételeket tartalmazó ajánlatot, (műszaki-gazdasági tájékoztatót – MGT), az abban foglalt műszaki-gazdasági feltételek teljesülése esetén az igénylő számára a hálózati csatlakozás lehetősége biztosított lesz – húzta alá a MAVIR.
Az egyedi eljárás a pályázati rendszerhez képest körültekintőbb felkészülést igényel. Amennyiben a termelők az egyedi eljárást választják, egyrészt maguknak kell megvalósítaniuk a hálózati csatlakozás infrastruktúráját (ideértve például a vezetékfelhasítást, az alállomás megépítését), másrészt ennek a költségeit is nekik kell viselniük – emeli ki értékelésében a Wolf Theiss ügyvédi iroda.
Miután Magyarországon évek óta szinte csak fotovoltaikus erőművek épülnek, az új fejlemények elsősorban a naperőmű-beruházókat érintik.
Megváltoztak a villamosenergia-rendszer legfontosabb jellemzői
Az erőművek hálózatra kapcsolásához elengedhetetlen csatlakozási kapacitások kiosztásának gyakorlatát egy 2021 tavaszi törvényi változtatás módosította. E szerint a termelők ezentúl az átviteli vagy az elosztóhálózathoz kizárólag kompetitív kapacitáskiosztási eljárásban vagy egyedi eljárásban való részvétellel csatlakozhatnak. A kompetitív eljárást érintően az átviteli rendszerirányító és az elosztói engedélyesek kötelesek a szabad kapacitásokról nagyfeszültségű és közép/magasfeszültségű transzformátorállomások szerinti bontásban, valamint a csatlakozás műszaki és előrelátható gazdasági feltételeiről 6 havonta részletes tájékoztatást közzétenni. (A korábbi rend szerint az új naperőmű-projektet tervező beruházó egy egyszeri adminisztrációs díj fejében műszaki tájékoztatóért folyamodhatott az áramszolgáltatóhoz, megjelölve a helyszínt, az igényelt, betáplálni kívánt kapacitás mértékét, ami alapján az áramszolgáltató megvizsgálta a hálózatba integrálása pénzügyi, műszaki feltételeit.)
A közzétételi eljárás keretében a hálózati engedélyesek a nagyfeszültségű és a nagy-/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt, az aktuális szabad kapacitásokról, és a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztatót először 2022. május 2-án publikálták. Ehhez – szintén most először – rendszerszintű hálózatszámítás is készült a különböző feszültségszinteken már befogadott csatlakozási igények összessége alapján. A hálózati engedélyesek együttműködésében készült elemzést és annak végkövetkeztetését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is megerősítette.
Mindez azért volt szükséges, mert az utóbbi évtizedben a magyarországi villamosenergia-rendszer legfontosabb jellemzői, a forrásoldali kapacitások és a fogyasztói igények alapvetően megváltoztak – írják a hálózati engedélyesek (elosztóhálózat-üzemeltetők) a MAVIR honlapján ismertetett közös közleményükben. A termelői oldalon rendkívül dinamikusan növekedett az időjárásfüggő megújulók, leginkább a naperőművi kapacitások nagysága. A korábban jellemző néhány nagy termelő helyett ma erősen decentralizált a forrásoldal, és sok kis, elsősorban időjárásfüggő termelőből áll.
A naperőmű-projektek folyamatosan javuló megtérülése drasztikusan megnövelte a hálózati csatlakozási kapacitások keresletét, miközben a kapacitások elosztására alkalmazott érkezési sorrend alapú eljárásrend alkalmatlanná vált a helyzet kezelésére. A MAVIR és az elosztó társaságok az elmúlt években 20 GW-ot meghaladó mértékű új naperőművi csatlakozási kapacitás igényt hagytak jóvá, amelyek jelentős része spekulatív jellegű volt. Az új, közzétételi csatlakozási eljárásrend javít a kapacitás allokációs rendszer transzparenciáján és csökkenti a spekulatív foglalásokat. Ugyanakkor a nagyszámú piacképes projekt által generált kapacitás kereslet és a hálózatfejlesztés hosszú időigénye miatt hosszú távon is fennmarad a szűkösség a hálózat egyes pontjain, ami tartósan fékezheti a hazai dekarbonizációs folyamatot
– áll a Zéró Karbon Központ (ZKK) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös napenergia fóruma alapján készült policy paperben.
+ 5000 MW megújuló csatlakozási igény
A magyarországi villamosenergia-rendszerben jelenleg mintegy 3000 MW ipari és háztartási napenergia kapacitás üzemel. A napenergiatermelés növekedésének dinamikáját jól mutatja, hogy a beépített napelemek összekapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt, és a háztartási méretű naperőművek további terjedésére lehet számítani, így a meglévő 1000 MW 1-2 éven belül megduplázódhat. Ez azt jelenti, hogy a magyar villamosenergia-rendszerben – a más működő 3000 MW megújuló termelésen túl –
TOVÁBBI LEGALÁBB 5000 MW MEGÚJULÓ CSATLAKOZÁSI IGÉNYT TARTANAK NYILVÁN A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEK.
A hálózati engedélyesek mostani állásfoglalása szerint a jelenlegi 0 hálózati csatlakozási kapacitás nem jelenti a zöldenergia-termelés fejlesztésének leállítását, a jelenleg érvényes Nemzeti Energiastratégia napenergiát hasznosító erőművekkel kapcsolatos, 2030-ra kitűzött célszámai (6000 MW beépített kapacitás) a tervezett határidőnél korábban, 3-5 éven belül megvalósulhatnak.
Viszont a rendszer infrastruktúra oldalát és rugalmasságát szinkronba kell hozni az időjárásfüggő kapacitások rohamos növekedésével a biztonságos energiaellátás fenntartása érdekében
– érvelnek a társaságok. Az európai piacösszekapcsolás, a valós időhöz közelítő árampiaci kereskedési határidők is alapvetően a megújuló energiatermelés integrációját hivatottak segíteni; a gyorsabb kereskedés, finomabb, pontosabb menetrendezés, nagyobb piaci likviditás mind a rugalmasság növelése irányába mutatnak – teszik hozzá.
A kormány egy április közepén megjelent rendeletben írta elő a MAVIR-nak, hogy a villamosenergia-rendszer üzembiztonságának biztosíthatóságát szem előtt tartva a jövőben fél évente határozzon meg korlátot a rendszerbe befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképességre vonatkozóan. Ugyanez a rendelet rögzítette azt is, hogy a meghatározott korláton felül beérkező csatlakozási igényeket a hálózati engedélyesek (elosztóhálózat-üzemeltetők) elutasítják, hacsak a benyújtók nem vállalják a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosító bizonyos műszaki feltételek teljesítését.
Nagyon várták, de nem erre számítottak
Az új eljáráshoz tartozó részletszabályokat rögzítő végrehajtási rendeletek, valamint az elérhető szabad hálózati csatlakozási kapacitásokról szóló tájékoztató megjelenését nagy várakozás övezte az iparág részéről, miután az elmúlt egy évben gyakorlatilag nem volt lehetőség csatlakozási igényt benyújtani.
A pályázati eljárásban kiosztható, 0 MVA hálózati csatlakozási kapacitásról szóló bejelentést ugyanakkor egyértelműen csalódásként élik meg a hazai naperőmű-fejlesztők és beruházók, miután ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy jelenleg Magyarországon nem lehet kereskedelmi célú új erőművet fejleszteni – mondta Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke a Portfolio-nak. Szerinte így most az összes olyan naperőmű-fejlesztést fel kell függeszteni, amely nem rendelkezik jóváhagyott csatlakozási tervvel, bármilyen stádiumban is van, ez pedig megakasztja a magyarországi naperőmű-kapacitás mindeddig ütemes bővülését is. Az erőműfejlesztések beruházási költsége tetemes, a csatlakozási lehetőség hiányában lejáró hatályú engedélyek és szerződések határidejének újabb és újabb meghosszabbítása pedig szintén pénzbe kerül – teszi hozzá.
Az MNNSZ elnöke megkérdőjelezi, hogy valóban egyáltalán ne lenne semekkora szabad hálózati kapacitás sem a rendszerben, továbbá úgy véli, a fejlesztések felfüggesztése miatt félő, hogy több ezer ember el fogja veszíteni a munkáját. Ők várhatóan más iparágakban vagy más országokban kereshetik majd boldogulásukat, hiszen „egész Európában rohamléptekkel épülnek az új erőművek”, mert „kell az energia, mindenki villamos energiát akar termeltetni” – fogalmaz Kiss Ernő, aki szerint a munkaerő elvesztése később nagyon komoly problémákat okozhat a hazai iparágban is.
Forrás: portfolio.hu
